Családi ház – Budakeszi, Alkotó utca

_Alapvetés: az ember állandóságra vágyik, de az ideiglenességben él. Az építészet feladata otthonossá tenni a határtalan teret és a végtelen időt, hogy azok elviselhetővé és belakhatóvá váljanak az emberiség számára. Barlang és hajlék, az emberiség első építési aktusában ugyanúgy a maradandó és mulandó dualizmusát tapasztalhatjuk. Míg a barlang, a hegybe vájt tér az állandóságot, addig az ágakból font tető a változékonyságot, múlékonyságot jeleníti meg. Sajátos játék ez térrel és idővel az építés technológiáján keresztül. Budakeszi családi házunk esetében ez az érdekes kettőség, ami leginkább foglalkoztat minket.

_Helyszín: Nagyszénászúg, Budakeszi kertváros és a Normafa tájvédelmi körzete közötti határterület. A múltból maradt gyümölcsöskertek, bodegák és az újonnan éledező családi házak közötti átmenet különös hangulatú világa. _Megrendelő: személyes jóbarátunk, aki budapesti otthonát félévente az Alpok havas tájaira cseréli, a téli időszakot családjával az osztrák sípályákon tölti. Nem barlangot, időtálló kőházat, hanem átmeneti menedéket, könnyű faházat terveztünk. Olyan otthont, mely képes az időszakos használat sajátosságát, és a helyszíni adottságok kettőségét legjobban magába fogadni.

_Forma és szerkezet: az átlóban szerkesztett nyeregtető önmagába zárt formát eredményez, mely sokkal inkább a belső terek, mint a helyszín adottságaiból eredeztethető. A téri határokat biztosító paneles fa vázszerkezetet két nap alatt készre építették. Tető-födém-fal egy anyagból készült, egyszeri építési aktus eredménye. Maga az építéstechnológia, a nyersen megjelenő fafelületek, meghatározzák a belső terek hangulatát is. A választott építési módnak, anyagnak köszönhetően a falak tapinhatóvá, szagolhatóvá válnak, olyan otthonná, ahol – Goethe szavait idézve – “a kezek látni kívánnak, és a szemek simogatni.”